Jamie

Rögtön az elején les szeretném szögezni, mennyire nem vagyok híve ennek az egész feminista fan hullámnak, ami mostanában kontrollálatlanul dühöngő férfigyűlöletbe csapott át, és annyiból áll, hogy "YOU GO GIRL!!!!", amíg fel nem kell cipelni egy ruhás szekrényt a harmadikra, vagy levinni egy hétfő délelőtti egész hetes italszállítmányt a pincébe.

Viszont ez a lány lenyűgözött.

Öten ültünk technikusok egy 6 fős asztalnál ebédnél, belemélyedve mindenféle mocskosnak vélt pletykákba a személyzetről. Egyszer csak elhaladt mellettem egy ilyen világos barna maszat, egy negyed másodperc alatt megállt, 90 fokot fordult, kérdés nélkül, határozottan lecsapta a tányérját az asztalunkra, és elfoglalta a hatodik széket.
Felpislogtam a sültemből:
Egy magas, nagy bambi szemű, karcsú lány ült előttem, talpig terepmintás ruhában, vastag övvel a dereka körül, szorosra fogva, bakancs, és olyan szálfa egyenes tartás, amiről minden ortopédus álmodik.
Nem volt kérdés, hogy leülhet-e, vagy hogy foglalt-e a szék, vagy ilyesmi. Csak egy határozott "Hi, I'm Jamie".

Persze, mint tyúkok etetéskor, rárepültünk a lányra, és megtudtuk, ki ő, mi ő, mit csinál, hogy kerül ide.

Jamie 26 éves, mint én, és középiskolában döntött úgy, hogy neki nem kell ez a lányos maszlag, amit az osztálytársai toltak. Sosem érdekelték a sminkek, sosem szedte a szemöldökét, soha nem volt rajta szoknya, ellenben mindent tudott a sport eseményekről, és fogalma sincs ki Kim Kardashian. Egy átlag tini lány ebből arra következtetett volna, hogy leszbikus. Ő inkább úgy döntött, fiú pályán fog játszani, és beállt a hadseregbe. Ott támogatták minden oldalról, tanulhatott, két egyetemet végzett, ezek közül egyik orvosi, a másik pedig valami pedagógiai irányú dolog. Közben ötször volt külföldön, különböző borzasztó küldetésekben, ahol többek közt fronton harcoló katonákkal vezényelték ki, a célból, hogy kvázi harctéri mentőst játsszon: ő látta el a sérülteket közvetlenül ott a placcon, míg el nem tudták szállítani az illetőt a legközelebbi kórház jellegű intézménybe. Varrt már össze ereket, stabilzált betört koponyákat, ugrasztott vissza kifordult végtagokat a helyükre, állított el vérzést egy cafatokra robbant karon, és hasonlók, mindezt úgy, hogy közben úgy tűnik nem sérült benne a NŐ.

Szavunk elállt, mikor mesélte ezeket, csak bámultunk, ámultunk, hogy mennyire csodálatos is ő. Én legalábbis így tettem.
Azóta egy egész estét szenteltem annak, hogy megtaláljam a neten valami formában, de nincs, csak elszállt mint valami superman. Superwoman.