Vizsga és Brighton

A tegnapi napom rendkívül hosszú volt. Kezdődött azzal, hogy nyitottam. Eleve is későn keltem, aztán meg még 6szor visszanyomtam a szundit, mert azt ugye úgy kell. Reggelire így nem maradt idő, már szaladtam is.
Kényelmesen porszívózgattam az asztalok közt, mikor Maria azt mondta, most boldoggá tesz. Na ne őrjíts meg.
Reméltem hogy rosszul hallom az iróniát a hangjában, de nem. Azt mondta, Andi, a körzeti menedzser itt lesz délben, hogy levizsgáztasson.
Na remek. Gondoltam előtte szólnak, hogy legalább egyszer átolvashassam az egészet. De nem.
Elkezdtek beszállingózni a vendégek, kialakult egy kellemes kis random teltház ebédidőre, majd ennek a tetején jelent meg Andi.
Leültetett a számítógép elé, hogy kitöltsem a tesztet. Becsúszott egykettő faramuci kérdés, 83%-kal estem át a tűzkeresztségen.
Bár mire az egésznek vége lett, már úgy kopogott a szemem (délután 3ra), hogy örültem, hogy el tudtam vonszolni a testem a konyháig, hogy felmarkoljam a staff kajámat. Szerintem soha ember ilyen gyorsan kacsacombot még nem puszilt be, mint én akkor :D



Végre rendesen üzemelnek a lampionjaim, így még egy sarokban, matracon alva (aludva? dudva?) is szuperül tudom magam érezni, olyan finom kis hangulatot csinálnak :)





Hétfőre kaptunk Istivel közös szabadnapot. Ha ez a kedves angol időjárás is úgy akarja, lekukkantunk majd Brightonba a tengerpartra süttetni a pici pocit, korzózni kicsit.
Háromra mindenki szurkol a jó időért!

3.