Gabona körök a karfiol klónok mezején!

Meg nem mondom melyik évfolyamban, de az egyik nem túl öreg évfolyamban tanulnak a gyerekek az élőlények plaszticitásáról.

És miért is ne, van is egy gyakorlat, amivel ezt kintűnően lehetNE demonstrálni, már ha néhanapján működne.
Sosem működik amúgy.
Soha.

A gyakorlat lényege az, hogy karfiolt klónozunk.
Bármilyen durván is hangzik, azért ne csokizzuk össze a gatyánkat, roppant egyszerű dologról van szó.

Viszont kapóra jön, mert két dologról is tudok beszélni ennek kapcsán.

Az egyik az a kémiai vegyületek angol neve, azaz hogy mi dönti el, hogy ezeket mégis hogy kell kiejteni. És ki, milyen jogon ítél el, amiért én nem tudom kiejteni őket   :)

Nagyon megszenvedek mind a vegyület-, mind a latin nevekkel.
Ma pl jácintokat ületettem át, amit úgy adtam a Helen tudtára, hogy "megcsináltam a hjá...hájááá...hijjáááá....jááá....hájászin....hjászintusz cserepeket". Hijá-hájjáztam ott neki percekig, mire a végén így sem értette mit akarok, úgyhogy rá kellett mutatnom kézzel.

Nekem ez az angolosított latin nomenklatúra az agyamra megy. A élőlények latin nevén túlmutatóan a sima mindennapos bioszos szakzsargon is gondot okoz. Hogy ami uterus az juterusz, ami enzim az enzájm, ami homozigóta az hömözájgót, és a többi és a többi. Tök egyértelmű, mégis ha ki akarom mondani, meg kell akadnom előbb, hogy végig gondoljam hogy most merre is tekerjem a nyelvem.
De a kémia.....
A KÉMIA...!
Mert amikor kézbe veszem a gyakorlati segédletet, és azt mondja nekem, hogy legyek oly kedves, használjak sodium dichloroisocyanurate -t, akkor büszkén mondom, rendre az a reakcióm, hogy  anyádat ne használjam?

Megpróbálom kiejteni?
Meg én!
Sikerül?
Nem.
Odaviszem Helenhez.
Ki tudja ejteni?
Nem.

Akkor mégis mit várok magamtól, de úgy őszintén? Ha még az lenne, hogy nátrium dikloroizocianurát, még arra is pislognék, hogy most milyen jellegű dinoszauruszról is van szó, de négy-öt nekifutásra legördülne a nyelvemről.

Hát... talán majd egy nap.


A másik dolog a karfiolokkal kapcsolatban, hogy pont mielőtt megszabadultunk volna a sikertelen végtermékektől, az egyik fiolában ezt láttam:

Teljesen nyilvánvalóan, mikor a tanár, a technikus és a gyakorlati segéd egyszerre azt üvölti az arcodba, hogy dolgozz sterilen, ez a gyermek azt mondta, hogy "majd én azt jobban tudom, jó?", és befertőzte a mintáját.
Ami úgy 100-ból 87 alkalommal simán előfordul.
Viszont ahelyett, hogy a táptalajon tisztességes penész réteget növesztett volna, valahogy sikerült neki koncentrikus körökben növeszteni a kis gombáit az amúgy sikertelenül klónozott karfiol darabjai mellé, ami nekem totál érthetetlen.
De legalábbis tuti, hogy ilyet még nem láttam soha.

Mintha apró gabonakörök lennének :)