Hivatalból támogatott drogfogyasztás

Még otthon voltam, mikor olvasgattam a Blikket, amitől szöget ütött a fejemben egy gondolat, mégpedig a drokoról.
Arról, hogy miféle tudatmódosítók legálisak és mifélék nem. És hogy mégis miért. Nemcsak, hogy miért, de mire fel???

Mert ha azt mondom, drogok, mindenki tűket lát, meg porokat, tablettákat, meg nem dohányból csavart cigiket, amiket joggal és tejes támogatásom hátszelével tilt a törvény. Szociálisan egyáltalán nem elfogadott, a társadalom pedig ki látszik vetni maga közül azokat, akik képtelenek nemet mondani a fenti tudamódosító szereknek, és ezzel ártanak maguknak, a környezetükben élőknek, a közjónak, a "tisztességes" emberek által fizetett adóból fenntartott egészségügynek - mindenkinek.

A cikk, ami szemet szúrt nekem az alábbi volt:

Hogy olvashatóbb legyen: "Nagy Feró rendszeresen bepálinkázva lép színpadra!
"A hangszálaim örülnek neki, és a lelkemnek is jót tesz!"

A kiakadulációm abból ered, hogy mondjon bárki bármit, szerintem az alkohol egy masszív tudatmódosító szer (=drog).
Személyes kapcsolatot eléggé szegényesen ápolok vele, mert nagyjából 3 korty után elkezd a testem olyan tüneteket produkálni, ami nemhogy nem normális, de egészen ijesztő érzést kelt. A nyelvem, a lábujjaim, az ujjbegyeim mind elkezdenek zsibbadni, a látásom olyan, mintha a szemgolyóimat meglöknék a jégen, és hiába akarnak egy pontra fókuszálni, tovább csúsznak.
Az alkohol méreg a testnek, az utóhatásai borzasztó dehidratáltságot okoznak, fejfájást, és a szeretteink rosszalló tekintetét reggel, vagy ha szerencsétlenek vagyunk, akkor még este, mikor szánalmasan próbálkozva nem találunk bele kulcslyukba. Az alkohol büdös, egy emberi szájból visszaböfögve gyomorforgató.
Magyarországon borzasztó probléma az alkohol, de gondolom, ez csak már ilyen magyaros dolog, mert mi amolyan depis népség vagyunk, úgyhogy nehogymár ne viduljunk kicsit, de mondok valamit a vidulásra: minden összejövetelen kitűnően tudtam magam érezni, anélkül, hogy a testtömegem felét megittam volna méregben, sőt, másnap is tudtam szívből mosolyogni, miközben a többiek hol fetrengtek a rosszulléttől, hol engem kérdezgettek, hogy ugyan mi a fene történt.
Ha meg bánatunkban iszunk...? Minek? Megold valamit? Az alkohol nem a baltás démon ami problémákra vadászik. Az alkohol csak ront a helyzeten, és jelentős időt vesz el attól, hogy aktívan dolgozhassunk a problémán. Aki szerint kicsit kiüríteni a fejünket jobb megoldás, mint tenni a helyzet ellen, annak meg úgysincs mit mondanom.

Nem akarom azt mondani, hogy én aztán a szűzmária vagyok, és soha életemben nem csiccsentettem be, de 2 olyan alkalomra emlékszem - vagyis nem, amikor voltak ködös foltok az estében, és nem állítottam volna 100%-ra hogy mi történt abban a pár percben - de ez 28 év alatt még számomra is elfogadható mérték, viszont jobb szeretném, ha inkább nem vette volna el az emlékeimet az, ami bátorságot adott hozzá, hogy anno átessek azokon az estéken.

Igen, az alkoholtól megbátordik az ember, meghangosodik az ember, kimond dolgokat, amiket egyébként nem mondana (jót, rosszat, mikor hogy), nem hoz racionális döntéseket - ez kérem tudatmódosított állapot.

Na most ugorjunk vissza a cikkhez, és képzeljük el, micsoda hangvételű reakciókat korbácsolna, ha a cikkben szereplő pálinkát, nem is tudom....kokainra cserélnénk.
Nagy Ferő bekokózva áll színpadra!!! Úristen!!!! Jót tesz a lelkének? Hát adok én a lelkének, a semmirekellő mindenit!!!
Ugye? Mindjárt más volna.
Persze a cikk rögtön a védelmére kel, és elmagyarázza, hogy ő bizony odafigyel a mértékletességre, és mások biztonságára, satöbbi satöbbi, csakhogy ne legyen botrány a cikkből, de mint potenciális koncertjáró, hadd legyek már felháborodva azon, hogy az énekes, akinek a jegyéért fizettem, részegen áll a színpadra. Vagy akkor igya le magát a közönség is?
Hogy helyes ez? Miért támogatja a média egy teljes oldalas cikkel az ivászatot?

Meg úgy egyáltalán. Miért olyan elfogadott az alkohol fogyasztás?
Sőt... vannak, akik még tovább is mennek az elfogadott státuszon, és azt mondják: Borivó kultúra.
Mert hogy a francia borok... meg az olaszok... meg a chilei borvidék... meg a zamatok, a tanninok, meg a tököm tudja mik! Szofisztikált emberek járnak össze borkóstolásra, ami csak annyiban különbözik egy házibulitól, hogy közben póló helyett öltönyt-nyakkendőt viselnek, és chips helyett sajttálat esznek mellé. Bort szeretni elfogadott dolog.
Egy valamire való házigazda megkérdezi érkezéskor, hogy fehéret vagy vöröset iszol.
Ugye milyen fura lenne, ha azt kérdezné, hogy felszívod, vagy belövöd?
Jómagam, mikor egy nívósabb étteremben kezdtem el dolgozni, és idegesített az, hogy semmit nem értek a borlapból, és hogy a vendégek magyarázzák el nekem, hogy mi micsoda, gondoltam egyet és vettem 3 súlyosan nagy könyvet (darabja kb 800 oldal) a borokról, a bortermő vidékekről, szőlőfajtákról, tipikus aromákról, hogy én is tudjak olyan okosakat mondani az aktuális bor ajánlatunkról, mint a nagyok, és kapjam a szép borravalókat (hah! borra-való). És milyen könnyű volt megtalálni ezeket a könyveket! Nem mintha a Nagy Kokain Enciklopédiát kerestem volna... ahhoz talán nehezebb lenne hozzájutni, mint a Mein Kampf-hoz.

Meg hogy van sör reklám, cider reklám, bor reklám, rövid reklám...főműsoridőben (!!!), mégsincs jó kis heroin reklám.

És akkor lehet mondani, hogy de a heroin meg a többi "drog"  mennyivel veszélyesebb, és mennyivel durvább.
De gondoljunk csak bele, miért. Függőséget okoz? Roncsolja a szervezetet? Tönkreteszi a használó társadalmi beilleszkedésre tett igyekezetét? Családokat és barátságokat rombol szét? Felelőtlen vezetőket küld az utakra?
Én nem látok különbséget.

Testközelből túl sok hozzám közel álló ember drámáját kellett már végignéznem, és a nálam jobban érintett emberek szenvedéséhez asszisztálnom, hogy mindkét kategóriát egy skatulyába verve beledobjam a szemetesbe, ahová való. Nem tetszik, nem szeretem, nem akarom magam körül látni, nem akarom a szeretteimet róla panaszkodni hallani.

Aztán amúgy csak a margóra tett megjegyzéssel szeretnék annak is hangot adni, hogy van egy ennél még inkább elfogadott drog, amit nem csak hogy megtűr a társadalom, még bátorítják is. Emberek összeülnek, hogy fogyasszák, közben nagyokat beszélgetnek, emberek a vonaton, metrón adagolják magukba, a munkáltatók szüneteket adnak, hogy mindenkinek mindenképp legyen alkalma  élvezni, a boltokban több tucat kölönböző félét lehet kapni, most már olyat is, amit mindig magunknál tarthatunk és vizben oldva rögtön fogyaszthatunk, ha netán elvonási tüneteket észlelnénk, mégis, dehidratálja a szervezetet, emésztési problémákat okoz, szívdobodás érzetet, remegést, izzadást....
Mindez csak azért, mert fokozza az aktuális teljesítményünket, hogy utána, mikor már nem dolgozunk, kiszipolyozva dőlhessünk be az ágyba, hogy a következő reggelt is egy adaggal kezdhessük.

Óóóh, bár ne lenne ilyen jó illata :)