2017. szeptember 2., szombat

Ha az angolok kirúgják a ház oldalát...


...már amennyiben kirúgják.

Tapasztalatom szerint inkább csak gyengéden hozzáérintik a lábkisujjuk körmét, és mire a fél talpuk a falon lenne, mindenki részeg, és inkább lefekszik a fűbe aludni.

Tettünk mi már arra korábban erőfeszítéseket, hogy ha nagyritkán adódott egy péntek vay szombat este, mikor mind szabadok voltunk, felöltözzünk szépen és elmenjünk szórakozni.
Legalábbis azt hittük, oda tartunk.

Angliában - legalábbis itt délen - olyan mulatni járni, mint a szilveszter éjjel. Jól rápörögsz, vigyorogsz mint a vadalma, sőt, még vissza is számolsz, de valahogy sosem robban a tüzijáték benned, mikor elereszted az állatot, és minden mindegy, és nem számít hogy nézel ki, de úgy érzed, ma bénulásig kell táncolni.
Valahogy azt látni, hogy mindenki rákészül a dologra, a nők nevetésgesen sminkelnek, mindenkin legalább 4 centi vakolat van, és valami eggészen futurisztikus horrorba illő szemöldökök és rúzsok, sarkak, amikben nem tudnak járni, és annyi alkohol, hogy később mindez az igyekezet egy padot ölelve, vagy egy fal tövében szétterpesztet lábbal ülve vegyen tragikus véget. A nők nem táncolnak, mert nem is tudnak, ezért aztán  a pasik sem táncolnak, (kivéve azokoat a párokat, akik ilyen törzsi rítus szerűen összetolják a genitáliáikat és vonaglanak), csak fülsüketítő zaj szól, a DJ elzárkózik a külvilágtól, szerintem a fülesén valami mást hallgat inkább ő is, és jobb dolgunk nem lévén mi is megfogunk egy-egy sört, és csak bólogatunk egy bárasztal mellől, mert beszélgetni nem lehet (nem halljuk egymást), táncolni nem lehet (nem olyan a társaság, akivel beállnék genitáliákat összedörzsölgetni), így hát mire ledöntenénk annyi alkoholot, hogy még ez a zene is elviselhető legyen, és kezdenénk rázni, felkapcsolják a villanyokat, és ránk zárják a helyet hajnali 1kor.

Igen, akkor.
Nem, itt nincs olyan, hogy "végigtáncoltam az éjjelt" vagy hogy "ránk hajnalodott".

Ezért, és egyéb más okok miatt én valahogy tudat alatt el is zárkóztam már a buliktól. Szeretném ha az a néhány budapesti áttombolt éjjel maradna meg a fejemben "éjszakai szórakozás" címszó alatt, mikor tényleg végigtáncoltuk az éjjelt, mikor már úgy megyünk a bárhoz, hogy "vizet!" és mikor csalódottan vesszük tudomásul, hogy zár a hely, de aztán rájövünk, hogy azért zár, mert már világos van odakint. És akkor cipő a kézbe, és hazacsoszogunk mezitláb, és 3 napon át alszunk.

Na most múlt hétvégén alkalmam nyílt, hogy adjak ennek az angol buli dolognak egy új esélyt egy sokkal árnyaltabb formában: elmentem egy igazi brit lagziba.



Úgy voltam vele, hogy nem várok csodákat, és megpróbáltam nem folyton összehasonlítgatni az otthoni sváb "miénk a világ" lagzikkal az ittenit, és reménykedtem abban, hogy legalább talán ilyenkor úgy fognak viselkedni az emberek, ahogy én képzelem:
  • 1.) mindenki szép ruhában van (lásd, ruhák, öltönyök, mindenki elegáns, nem kurvás vagy csődörös)
  • 2.) senki sem próbál párzani egymással a táncparketten (elvégre ez családi esemény vagy mi)
  • 3.) mindenki a párt ünnepli, és igenis táncol
  • 4.) senki sem ordenáré részeg

Hátha...háááátha van még valahol megbújva egy halvány reménysugár azt illetőleg hogy tudnak azért az angolok mulatni. Mert hát mikor máskor? Egy lagzi az egy meg nem ismétlődő alkalom és lehetőség.

Hát... mit mondjak.

Szoszo?
Szoszo. Talán ez a legjobb szó rá.

Nem említeném maga a ceremónia és vacsora részt, mert az olyan, amit minden filmet látni lehet. Esketés. Fényképezkedés. Konfetti dobálás. 3 fogásos vacsi. Torta vágás. Első tánc. Nagy habos fehér ruha. Koszorúslányok. Csoportképek.



A buli engem, a magam részéről egy teljesen átlagos házibulira emlékeztetett. A DJ-nek nem volt könnyű dolga, mert volt 15 éves korosztály, az én korosztályom, a szüleink korosztálya, és a nagyszülők, és valahogy mindenkinek kellett zenét szolgáltatni.
Talán itt kamatozik, hogy az én zenei ízlésem a 30as évektől napjainkig olyan széles palettán mozog, hogy öröm belőle szemezgetni, úgyhogy én biz megállás nélkül táncoltam, Shaunnak pedig nem hagytam lehetőséget a tiltakozásra - amennyire kis botlábú szegény szivem, annyira nem érdekelte, és végigtáncolta velem az estét azokkal a nyakli sielős mozdulataival.
Volt, hogy csak mi ketten táncoltunk, de jellemzően volt egy kemény mag, kb 8-15 ember (mikor hogy), akik standard ott voltak a parketten. A végére olyan jól összehoztuk a hangulatot, hogy bevettük egymást a dalszövegekbe, hülyéskedtünk, együtt táncoltunk, sőt, ilyen "line dancing" dolgokat is csináltunk (tudjátok, az a tipikus jelenet a filmekből amikor furcsa mód mindenki tudja a korreográfiát) azokkal a dalokkal amiknek híres tánca van, mindez annak ellenére, hogy a mai napig sem tudom, hogy pl ki volt az a magas fiú, és az a szőke lány. Név szintjén sem. Pedig az utolsó számnál már öleltük csókoltuk egymást úgy összerázódtunk.

Úgy egy egész helyes kis móka alakult ki éjfélre, sőt, berángattam pl Shaun anyját is akkorra, aki totál kikapcsolta a szigorú iszonyathozó anyós szerepét, és ketten egy totál ereszd el a hajamat játszottunk, Shaun szegény pedig nem győzött pislogni, hogy jaj, miféle nőkkel áldotta meg a sors.

Aztán röviddel éjfél után bemondta a DJ, hogy most aztán mindenki emelje meg a seggét és jöjjön táncolni, mert 10 perc múlva hazamegyünk.
Gondoltam viccel.
Nem viccelt.
Még egyszer utoljára körbetáncoltuk az ifjú párt, a szám végén konfetti ágyú, minden ami kell, aztán zene le, lámpa fel, és hazazavartak minket.
Erre azért emelgettem a szemöldökömet, de gondoltam biztos így szokás. És amúgy igen, mondták, hogy a nagyon durván jó lagzik eltartanak akár hajnali 1ig is, de gyakoribb, hogy 11kor már takarítanak.
Szóval a miénk nagyon is jól sikerült!

Annyiban mutatkozott meg számomra az hogy mennyire is volt jó (relatíve ugyebár), hogy a DJ és a fotós is odajött a kis csapatunkhoz utána, és mindketten megköszönték hogy így kifulladásig ilyen lendülettel toltuk és fenntartottuk a hangulatot. Főleg a DJ. Mondta szegény, hogy olyan jó látni, ha az emberek táncolnak, olyan sok lagzi van, ahol senki sem táncol.

Nekem ez a mondat esküszöm a szívembe döfte a jeges kést. Mi az, hogy van olyan, hogy senki sem táncol? Milyen szomorú ez már?

Na de mi legalább kitettünk magunkért.
Az aznapi leltár
  1. 4 vágás a talpamon - valaki összetört egy poharat a parketten, és hiába söpörték le, a végén már mindenki mezitláb nyomta, és beszereztem néhány szilánkot így is, amiről csak azt hittem, a magassarkú nyomta meg, ezért ki sem szedtem őket rögtön, csak a buli végén, mikor láttam, hogy vérnyomokat hagyok magam mögött, ezzel sajna nem egyedül. 
  2. Két véraláfutás a ruhám ujja mentén, ahol nem volt elég laza ahhoz, hogy felemeljem a karom ezért mikor mégis felemeltem, jól belevágott
  3. Bődületes, 3 napon át gyógyuló izomláz a hasamban és a hátamban


Nem volt ez annyira rossz, na!
De azért mégis csak inkább egy jó sváb lagzi! ;)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése