Rongyrázási példálózás No.11347
A diákjaink vannak olyan mázlisták, hogy dolgozhatnak DNS-sel.
Ma már boldog-boldogtalannak megtanítják az iskolában, hogy mi az, mire jó, mit csinál, és néhol azt is, hogy hogyan.
Ez az emberek nagy részének nem okoz sem álmatlan éjszakákat, sem pedig hordoz olyan információt, amivel akár egyszer is össze fog funi élete során.
Mint én, meg a másodfokú egyenlet megoldóképlet kábé.
Hogy ennek ellenkezőjéről - azaz arról, hogy ez igenis hasznos tudás - meggyőzzük a diákjainkat, minden évben a végzősök rendeklezésére bocsátunk egy DNS gyakorlatot (vagy hármat, mint tavaly).
Mindenki látott már legalább egy olyan TV műsort, ahol a nyomozók DNS mintát vesznek, és az alapján találják meg a rossz fiút (lányt?). Van haj, vér, bőr, szempilla, vagy akármilyen embertől származó anyag a helyszínen?
Ügy felgöngyölítve.
Ebben a gyakorlatban pontosan ezt csináljuk.
Rendelkezésünkre áll egy DNS minta, amit a "bűntény helyszínén" találtak, és van nekünk 5 gyanúsítottunk, akiktől ugyancsak DNS mintát kell venni, majd ezeket alávetni mindenféle eljárásoknak, a végén egy zselébe tölteni, átfuttatni egy elektroforézis kamrán, s voilá, valaki már mehet is a dutyiba!
Ez persze nem ennyire ennyire egyszerű.
Először is, használni kell valamit, amit úgy hívnak, hogy PCR (polymerase chain reaction) - mert egy rászáradt csepp vérből elég nehéz értelmes mennyiségű mintát kapni, amivel dolgozni is lehet. Ezért az igazságügy szolgálatába rendeljük a biológiát, egy enzimet, ami ha meglát egy cafat DNS-t, gondolkodás nélkül, őrült tempóban elkezdi másolni, és annyit csinál nekünk, hogy alig győzzük leállítani.
Utána ugyanezt elvégezzük a gyanúsítottakkal is - filmen se látod, hogy lecsapolnak egy liter vért a kihallgatószobában. Csak elegánsan beledörgölnek egy fülpiszkálót a szájába, és csókolom.
A mintákat inkubáljuk, kikeverünk mindenféle olyan puffert, hogy kettéáll a fülem, majd kikeverjük az agarózt, lapokat öntünk belőle, kamrába tesszük, áramra kötjük, és hagyjuk, hogy a fizika tegye a dolgát, és szétválogassa a DNS cafatokat nekünk.
Miután a foylamatnak vége, semmi más dolgunk nem marad, mint leolvasni ezt a "vonalkódot", azaz összeshasonlítani a gyanúsítottak mintázatát a helyszínen talált DNS mintázatával.
Bumm. Meg is van a rossz fiú (itt a 2es számú gyanúsított).
És így leírva még ez sem annyira nagyon durva.
Na de a technikus receptkönyv hozzá.... kb 200 oldalas és van rá 10 perced hogy értelmezd és megfőzd, és nem, nem könnyíti meg a dolgodat cseppet sem.
Amikor már 20adszorra futsz neki, hogy ertelmezz egy ilyen bekezdést, akkor el-elmélázol azon, hogy mikor és ki ellen mit követtél el, hogy most ezt kapod.... de aztán észbe kapsz, hogy hékás, és nekifutsz 21edszerre is.
Szegény agyam.
És még csak nem is az van, hogy ez móka és kacagás. 1000 fontba kerül egy ilyen gyakorlat. Azaz a 3 csoportra elmegy durván 3 havi fizetésem. Ez azért rak némi nyomást a válladra. Agyadra. Gyomrodra.
Nem kérdés, hogy imádom minden percét :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése